Csokoládé^^
Már egy ideje sejtettem, hogy talán beteg vagyok, de konkrét bizonyítékom erre nem volt, én pedig reméltem, hogy nem is lesz. Csak köhögtem...csúnyán.
De kora délután még tök jól voltam, úgy hogy -miután Noncsi és Roland 'összevesztek'- kimentünk a tóhoz ketten(eredetileg jött volna DKP is, de valamiért nem ért rá) pipázgatni több-kevesebb sikerrel.
Csomót szenvedtünk azzal, hogy mennyi víz kell bele (mert állandóan feljött a víz), vagy hogy mért ég meg olyan hamar a dohány, stb. Mikor végre kezdtünk belejönni, odaállított hozzánk 2 lány, azzal, hogy felméréseket végeznek középiskolás és főiskolás fiatalokról. Hoztak képeket, és feltettek 3 kérdést.
1. Mi jellemzi a mostani életeteket? (3kép)
2. Mit szeretnétek 10 év múlva? (3kép)
3. Milyennek képzelitek és milyen a kapcsolatotok Istennel? (2kép)
Mivel nem rég az angyalkártya azt üzente, hogy áldozzak időt, pénzt, segítséget másoknak, ha úgy érzem mostanában túl sokat kapok és keveset adok -és én így éreztem, eltekintve attól, hogy az elmúlt fél évben mennyi mindent vesztettem el- nyitottak voltunk és meghallgattuk őket, mikor még nem tudtuk miről szól ez, és akkor is, mikor már egyértelművé vált.
Szóóval a csajok igazából Istenről akartak beszélni. De nem a szokásos egyházi maszlaggal, hanem máshogy... Nehéz ezt leírni, mert bennem is több vélemény alakult ki erről egyszerre, úgy hogy csak annyira említeném ezt meg, hogy tömören a 'lényeg' hogy van esélyem jó útra térni. Az egész ahogy elmondták nagyon szép, mind elméletben, mind gyakorlatban. De ha igaz amit csaj mondott, akkor, ami neki Isten azt én máshogy hívom.
Szerintem ezt a vallást pont azzal szúrják el, hogy vagy pokol vagy menny.
Én azt mondom, nem az érdekel, hogy mi lesz a halálom után, nem ezért aggódom, hanem a mindennapjaim miatt. Az életem miatt. És akármilyen nehéz is, azért szeretek élni... persze voltak/vannak olyan pontok, amikor egy pillanat alatt eldobnám az egészet... de azért az más tészta. Szerintem sok olyan pillanat van, amiért megéri élni.
Minden relatív! De tényleg! Valami nem aszerint jó vagy rossz, ahogy a papok megítélik. Ez szerintem tőlem függ...
A lopás bűn...de ha éhezel, és a családod is?
A hazugság bűn...de ha erre van szükség, hogy segíts valakin, vagy hogy ne bánts meg valakit?
A gyilkosság bűn...de ha akit megölsz, éppen a barátod fejéhez szegez pisztolyt, vagy önvédelemből teszed?
Értitek mire akarok kilyukadni?
Lehet, hogy nem a legjobb példákat hoztam fel, de máshogy nem tudom elmagyarázni.
Szóóval számomra vonzóbb az a meglátás, amit magam teszek össze minden féle vallásból kiindulva.
Például ezekben inkább hiszek: energiák; ösztön; karma; egyensúly; újjászületés; feladat, amit el kell végeznünk az életben(valami értelme, célja legyen már az életnek); angyalok; sors
Nincs konkrét elképzekésem, mindig máshogy gondolom. De most biztos, hogy nem úgy, ahogy a lányok elmondták. Tény, hogy van benne valami...
Talán majd egyszer, 60 év múlva élek a lehetőségemmel, de addig hagyom a kulcsot porosodni, és majd később elhajtok a Ferrarimmal. De ameddig nincs bennem űr/ vagy nem érzem, ameddig ezt az űrt az élet tölti ki -a barátaim, a szerelem, a gyerekem, a művészet, bármi- addig anem zavar, hogy nem használom a Ferrarimat :)
Jaaj, bocsánat, nagyon hosszan kitértem ennél a témánál...
Szóval addig csak izomlázam volt a hátamban, a combomban, és a fenekemben, de mikor elmentek, már fájt a fejem és az egész testem tompa izomláz szerű érzéstől sajgott...
Aztán egyre rosszabbul lettem. Szabályosan fájtak a végtagjaim, zsibbadt a fejem, egyre inkább fáztam és tényleg kezdtem magam szarul érzeni, de azért pipáztunk tovább. Egyszer sikerült nagyon szép füstöt elérni, de ez után már nagyon nem volt jó, és a kedvünk is elment tőle.
Közben odajött hozzánk egy puttonyos, szakadt asszony, hogy ő nemtom hol lakik, 7 gyereke van(mért pont 7?Mindenkinek annyi van, aki kéreget) és szeretne venni 2 kiflit, és mielőtt a lényegre tért volna, volt még egy hosszú monológja, hogy áldjon meg minket az Isten, meg minden, és adjunk neki 2 kiflire valót.
(közben egyik kezemben öngyújtó, másikban a csipesz a forró szénnel)
Hátra néztem Noncsira, ő előkotort egy 200ast és odaadta.... az asszony tovább áll, néz rám, vár... aztán mondja: "tőled is egy kis adomány?"
Mondom közösen adtuk. Jó, akkor megköszönte, és ahelyett, hogy elment volna, észrevette a két ásványvizes palackot a pokrócon, akkor elkérte az egyiket (nem mondom, ügyesen körbehízelegte a dolgot) Noncsi odaadta, aztán még 3 sor szöveg után elment.
Azért vicces...2 kiflire kért pénzt, kapott 20 kiflire elegendőt, és még tőlem is várt, amikor látta, hogy rohadtul foglalt a kezem. Aztán még a vízzel is problémázott...
Odaadtam Noncsinak a 100ast, hogy tényleg felesbe legyen, és folytattuk a pipázgatást.
10 perc se telt el, jött a következő xD
Egy 30as,40es férfi, szaglik a piától és egyebektől, de kúrva őszinte volt. Mondja: Egy utcagyerek vagyok, pénz kéne flakonos borra, mert elfogyott (Noncsi: Elfogyot...mert megittad) Aztán mondott egy szóvirágot is, amit Noncsi nagyon értékelt. Asszem az volt, hogy: Egy kis borravaló a borra?
Adtunk neki, további jónapot kívánt és elment. De még láttuk, hogy akárkihez odament, nem kapott pénzt... Pedig ő felvállalta, hogy piára kell neki, és nem próbált hazudozni, és ezért szerintem nagyon becsülendő.
Lassan összeszedtük magunkat, elmentünk pisilni, aztán elváltak útjaink.
A buszon találkoztam Vivivel meg Angival (itt már szabályosan haldokoltam)
Otthon megittam egy teát egy ACC-vel és behaltam az ágyba. De azért éjfélig msn-eztem Noncsival, próbáltam segíteni neki. Szegény nagy dilemmában van...nem lennék a helyében :S
Na hát ennyit erről:)
Sziasztok!
