2009. november 14., szombat

Napló14. Ez így nem jó / Baj van!

Drága gumimacikáim! Nagyon rég nem írtam új bejegyzést, mert 1. Nem volt miről írni. 2. Anyám elvette az internetemet, pedig most jó voltam! Na mindegy. Mesélnék hangyakakinyít a csütörtökről, és egy kicsit a tegnapról és a máról. A csütörtökből csak a kézi edzést említeném meg. Ugyebár úgy van nekünk, hogy 2től egy órás edzés a lányoknak és 3tól 4ig a fiúknak. Nah, mivel szerdán elmaradt a rajzelőkészítőm, átraktuk csütörtökre, rögtön suli után, úgyhogy lekéstem a lányok edzését. De a fiúkéra éppen visszaértem. Végül azon maradtam. Tök jó volt.^^ Zéét szerintem meg sem kell említenem. :D (L) Még Bejjush-sal vagyok mostanában nagyon el, meg ugye Böbbével, de ez nem újdonság:D Aztán a péntek. Hát jól kezdődött, és nem tudnám meghatározni, hogy hogyan végződött. Talán foghatnék mindent arra hogy péntek 13-a volt. De nem teszem. Na szóval reggel nem volt semmi. Aztán kaja szünetben lementem Böbbével és Beával a mosdóba, mert fényképet akartak csinálni, nekem pedig nem volt jobb dolgom. Amíg ők a tükör előtt pózoltak, és felmásztam az ajtófélfára, vagy bementem a vécék előterébe, és lecsücsültem a sarokba, és hallgattam, ahogy a lányok nevetgélnek. Aztán mikor elmerengtem egyszer csak észreveszem, hogy Böbbe engem akar lefényképezni. és sikerült neki. Íme hát az eredmény: Böbbe szerint úgy nézek ki rajta, mint a körből Samara. Nem is látta a fimet. xD Kiderült hogy a héten én voltam a hetes. Értitek: Pénteken a nap 2.felében mondják meg...-.- Valamelyik szünetben Molli mondott valami, ami nagyon kizökkentett, és azóta depis vagyok =/ Tudni kell róla, hogy nagyon pszihés vagyok. Ha valaki azt mondja bogár, viszketek, ha valaki azt mondja, úgy tűnik összeillünk valakivel, szeretek valakit, akkor elkezd motoszkálni valami a fejemben. Hát akkor is valami hasonló történt. De kitudja, lehet hogy ennek semmi köze ahhoz, amit érzek. És én nagyon szívesen elmondanék mindent, csakhogy nem tehetem, mert vannak olyan olvasóim akik a környezetemben élnek. Ez így nagyon nem jó! Nem mondhatok el mindent egészen, és konkrétan, mert félek, hogy valaki aki előtt szégyellem, megtudná mit érzek. De szerintem így is sokat árultam el! =( Na lépjünk tovább. Az utolsó előtti szünetben Zéé látta milyen szar kedvem van, és a kezével megpróbálta mosolyra húzni a számat, én viszont nagyon megijedtem, hogy ilyen közel volt hozzám, és elhúzódtam. Még rosszabb kedvem lett. Aztán nap végén Böbbe nem adott puszit, mert nem voltam hajlandó kibékülni Naniival. Bementem a suliba, hogy elköszönjek Beától. Adtam neki puszit, aztán mondtam, hogy szia Bea! De mellette volt Zéé is. Nem tudom miért, de nem voltam képes semmit kinyögni. Aztán rám szólt, hogy neked is szia Gabi! Aztán annyit mondtam sziasztok! Hazakullogtam, ledobtam a táskámat feltrappoltam az emeletre, és bementem a szobába. Lefeküdtem a földre oda, ahova a nap odasütött, pont szembe a tükörrel. Ott feküdtem csukott szemmel, és próbáltam kiűzni a fejemből a gondolatokat. Aztán mikor kinyitottam a szemem, láttam magam a tükörben. Az arcom nyúzott és lestrapált volt. Borzalmasan néztem ki. Felálltam és eldöntöttem elmegyek a könyvtárba, hátha még nyitva van és írok a blogomba. Úgysem tudnék otthon maradni, mert beleőrülnék a semmittevésbe. És szerintetek kikbe botlottam bele éppen útközben? Na kikbe? Beába és Zéébe. Éppen Dia elé mentek. Menekülni akartam mindenki elől, a gondolatok elől, senkit nem látni, pláne nem őt, és mégis velük tartottam. Persze a jókedv, és Zéé bohóckodása rám is átragadt, de ez mind felszínes volt. Elmentünk csösztiig (nemtom hogy írják), ott leültem a betonra és vártam. Közben Bea és Zéé megtárgyalták a fekem formáját -.-, amit aztán nagyon tudtam díjazni. Bea véleménye az volt, hogy almapopsim van, ezzel Zéé is egyetértett asszem, de ő inkább pornópopónak nevezett. Igen, elég értelmesek!Beának meg gumipopója van. Na ehhez fűzzetek hozzá valamit -.- Aztán megjött Dia (halleluja), én meg ott akartam maradni a járdaszélen, dehát Zéé persze, hogy nem hagyott. Megfogta a kezem, és felhúzott. Elindultunk visszafele, Beáékhoz. Az út alatt Engem szétcsikizett, Diát is halálra csikizte, aztán meg kikapcsolta Bea melltartóját. Aztán elbúcsúztunk Beától és Diától, visszaadtam a kabátjukat és elindultam volna haza, ha Zéé nem fog meg. Végül is hazakísértem. Odaadta a pulcsiját, mikor azzal érveltem, hogy hazamegyek, mert fázom. Beszélgettünk, és mikor hazaért megint jól megszorongatott. Aztán elkullogtam Böbbéhez. Panaszkodtam egy sort, hadititkokba avattam be. Színjátszóról jól elkéstem, de nem baj, mert most csak a versekkel foglalkozunk. Utolsónak futottam be. Eldöntöttük, hogy akkor mit mondok, a tanárnő megmutatta a hangsúlyokat, aztán haza mentem. Végül e mellett a vers mellett döntöttünk: Varró Dániel
Változatok egy gyerekdalra A GYEREKDAL Boci, boci, tarka, se füle, se farka, oda megyünk lakni, ahol tejet kapni. BALASSI BÁLINT-os változat Búm, kínom, énekem nyílnak mind végtelen árvaságban, Mint gyermek tehénnek bánatja temérdek tarkaságban. Olyan lehetetlen élnem szeretetlen nálad nélkül, Minthogy az borjúcska legyeket elhajtsa farka nélkül. Cupido vad lángja, szerelem fullánkja kínoz régen, Friss rügyként feslenem, kegyelmes Istenem, minek nékem? Immár csak vergődöm, idegen erdőkön bujdosnom kell, Engedj már öltöznöm, más földre költöznöm, hol foly sok tej. KUKORELLY ENDRE-s változat Van ez a tehén. Nem is tehén igazándiból, csak tehénke. Olyan tehénkeforma. Mért van? Ezt kérdezem. Már hogy mivégre. Ô is kérdezné. Méltóztatna érdeklôdni ô is, a tarka boci. Hogy mi a rossebnek van, ha egyszer nincsen füle. Farka. De nincs válasz. Senki sem felel. Van ez az ipse téperegyben, neki aszongya mindegy, ô csak, hogy vásárolna tejet. Negyven litert. Ez a heppje, hogy negyven. Éppen annyit a pasztôrözött termékbôl. Csók'lom, annyi nincsen? Számolta. Nem volt. Elköltözött. Aztán otthon egész végig Zéé pulcsijában járkáltam, aminek olyan jó illata van *.*. Még rosszabb kedvem volt mint addig. Sírtam egy sort a Rómeó és Júlián, aztán elaludtam. Ma: Reggel fél nyolckor felébredtem. A bal oldalamon feküdtem és a pulcsit öleltem át. Így még soha nem aludtam. Általában ha valami van a kezemben, az reggelre megjárja a másik oldalt, az ágy alját, és a talajon landol. De most nyugodtan aludtam, kezemben a pulcsival. Az illatnak meggyőző ereje van, erősebb a szavaknál, pillantásoknál, érzelmeknél és akaratnál. Az illat meggyőző erejét nem is lehet elhárítani, mert az illat lélegzetünkkel együtt kerül a tüdőnkbe, betölt, elborít, és nincs ellenszere. Ezt Alice23nál láttam. Szerintem nagyon igaz :D Amúgy semmi nem történt. Szisztaok, jóét! U.I.: Ez így tényleg nem jó, mert annyi mindent leírnék, annyi mindent kihagytam, és homályosítottam, mert félek leírni, mert a következményei mindent elronthatnak =(

2009. november 8., vasárnap

Napló8. Lezárt szavazás

Csokii:D Lezárult a szavazás, hogy feltegyem-e a Twilight ficcemet. Összesen 11en szavaztak. 90% az igen mellett és 10% a nem mellett tette le a voksát. Szerintem egyértelmű a végeredmény. Nagy örömömre kitehetem a történetemet =D A címe: I can't live without you. Azonnal kiteszem, és remélem lesz annyira jó, hogy megpakoltok pár kritikával. Előre is köszönöm!^^ Oldalt egy link vezet a bloghoz, amin a történetemet írom majd. Na és akkor a napló része: Ma sem volt semmi különös. Egész nap otthon punnyadtam. Leckét írtam, kitakarítottam a szobámat. Netre éppen csak annyi időre jöttem fel, hogy megírjam a blogbejegyzésemet, és lezárjam a szavazást. Sokat gondoltam a korizásra. Eszméletlenül vágyok a jégre*.* Előpakoltam a kori felszerelésemet, és megcsodáltam a korcsolyámat. Eszembe jutottak a tavalyi alkalmak, mikor koriztam. Nem tudom kifejezni mennyire szeretnék kimenni a városligetbe. De valószínüleg egy darabig nem megyek. Anyu nem akar, egyedül nem akarok, és egyik barátom sem tud korizni. Szóval szar így...=/ Sziasztok, jóét^^

2009. november 7., szombat

Napló7. Érzések

Merci!^^ Először is annyit, hogy holnap lezárul a szavazás, hogy kitegyem-e a történetemet. Ha igen a választás, akkor azonnal felkerül az első fejezet. Nem volt semmi különös. Böbbénél mikor felkeltünk elmentünk a boltba, aztán megnéztük a Mamma Mia -t. Dél körül haza jöttem, sütit gyúrtam, meg neteztem. Ma érdekes, és bensőséges beszélgetést folytattam Zéével. Örülök, hogy megnyílt előttem. Meglepő, hogy mennyire ugyanazt érezzük. Azt hittem csak én szenvedek így a világon, ám tévedtem. És örülnöm kéne neki, hogy van valaki aki hasonlóan érez, akivel megoszthatom, de nem örülök, egy cseppet sem. Én senkinek nem kívánom ezt, nemhogy Zéének, akit annyira imádok. Aki megnevettet és pár percre feledteti velem, hogy kivagyok, és miért nem tudok szeretni. Köszönök neked mindent drága Zéé. (L) Még talán annyi említésre méltó történt, hogy elolvastam Alice23 pályázatának egyik nyertes ötletének 1.fejezetét. Az ötletet Pepe küldte, és Alice egy csodálatos, megindító történetet csinált belőle A főnix könyve címmel. Ja még annyit, hogy töröltem magam Nanii rendszeres olvasói közül. Kitöröltem minden kommentárt amit írtam neki, és eltávolítottam a blogját az ajánlottaim közül. Azt szeretném, ha minnél kevesebb közöm lenne hozzá. Mára ennyi. Puszi, jóét mindenkinek^^

Napló6. A buli, és az előzetes

Cukorkát mindenkinek! Nos, hát igen, lusta vagyok. :S De most bepótolom.^^ Csütörtök: Hmm, hmm. Nem volt semmi extra. Írtunk fizikából és tök jól sikerül, mindent tudtam. Ami igazán jó volt abban a napban az a kézi labda edzés volt. Nem kell mondanom, aznap is imádtam Zéét.^^ Edzés előtt nem mentem haza, mert Zéé nem engedte, így éheztem >.< De Susi (ejtsd ahogy írom) adott nekem szendvicset :D ja tényleg, tesi órán kipróbáltam a gyűrűt. Megkértem a tanárurat és feltett rá, aztán megpróbáltam felhúzni magam- sikertelenül. Átkozottul fájt után a tenyerem. És a tanárúr a próbálkozásaimért, adott egy potya kókuszos golyót :P Na térjünk vissza az edzésre. Az elejét lekéstem, mert Zéével szkanderoztunk xD (könynen kitaláljátok, ő nyert) meg aztán Alexa és Marina is beszállt egy kinevet a végénbe (igen, eléggé gyerekesek tudunk lenni). Aztán az 1.fél órában bénáztam az edzésen, aztán kicsit belejöttem, majd mikor vége lett a lányok edzésének, jöttek a fiúk (igazából már előbb ott voltak, csak ők nem szálltak be hozzánk, és Dezső megdobta a lábamat. Amgy ez a gyerek minden órán eltalál a labdával >.< style="color: rgb(102, 255, 255);"> Sokan hazamentek, de én, Bejjush és Molli maradtak a fiúk edzésén. Na az sokkal dúrvább volt OO. Keményen bemelegítettünk. Törpejárás odavissza, meg piramis növekvő és csökkenőben is. A végére hulla voltam és még ma is fáj a lábam, meg a fenekem xD De a meccs az jó volt. Zéével és a lányokkal egy csapatban voltam. Sok helyzetet elszúrtam, és állandóan Beának passzoltam, amiért Zéé mindig szólt. Remélem nem vette személyeskedésnek, csak én Beát szoktam meg..vagy nemtom. Aztán kiakartam védeni Zsoltit, és elé álltam, bár, mikor úgy futott felém mint a buldózer, kezdtem érezni, hogy ez nem volt okos döntés. Telibe pofán csapott, de úgy, hogy ha nem fog meg, hát hátra esek. Két röpke pillanatig azt sem tudtam mi van, és csak dőltem hátrafele. Oo de amgy nem fájt, csak zsibbadt az egész fejem, és nagyon kellemetlen érzés volt. Szegény Zsolti nagyon megijedt, ott ölelgetett meg megsimogatta az arcom (igaz, nem éreztem) és kérdezgette, hogy jól vagyok-e. Jól voltam amúgy. Amint visszanyertem a tudatomat folytattam is a játékot ^^ Nagyon élveztem az egészet. Mollival meg Zsolttal mentem haza. Már az öltözőben is észrevettem hogy véres a kezem, de nem tudtam elképzelni mitől Oo Aztán otthon rájöttem, hogy vérzik az orrom. Gondolom az ütéstől. Azóta is egyészen tompán de fáj a fejem. Egész nap nem beszéltem Nanamiival, nem is állt szándékomban -.- Fura, mert valahogy eszembe sem jutott =/ Aznap egészen sokáig beszélgettem Anyítával, a fogadott nővérkémmel. Képeket elemeztünk Kristen és Rob új fotózásáról. Péntek: Na az dúrva volt. Minden szempontból. Jó, mert: Maradtunk díszíteni Bejjushval, Zéével és Zsoltival. Elökörködtük az egészet. Tényleg jól szórakoztunk. Aztán elkísértem Beát, Diát és Zéét a Parkig, elköszöntem és hazamentem. Készülődtem. Végül a fekete jogingemet, egy fekete szoknyát, és egy fekete felsőt vettem fel. A jobb lábamra egy fekete-fehér csíkos lábszármelegítőt vettem fel. A nyakamra egy bársonyszalagot és egy üveg almás nyakláncot tettem. A hajam kiengedtem. A szememet cicásan kihúztam, egy erős piros rúzst feltettem, amit aztán fülpiszkálóval halványabbá tettem, így cseresznye piros ajkakat varázsoltam. Ezen a Halloweeni buli tök jól néztem ki. Nem volt túl erős a smink és pont nagyon odavágott szerintem. Belebújtam a kis, fekete bársonycipőmbe, aminek a széle ezüsttel volt beszinezve és elmentem. A buli első 3/4-e király volt. Táncoltunk meg minden. Zéé köszöntött, megint jól megszorongatott, hogy alig tudtam levegőt venni. Aztán eltűnt. Csak később fedeztem fel, hogy végig kint volt a tavalyi 8.os lányokkal. Továbbá feltűnt még egy fiú, valami Lacika, aki az Italobrothers - Stamp on the ground számára elkezdett Jumpstyle-olni. *.* Valami állatul nyomta! Körbeálltuk, ott tomboltunk neki: síkítottunk, felmelt kézzel tapsoltunk és ugráltunk, miközben a számot skandáltunk :D Még háromszor berakta a Dj (Bea bátyja), hogy nyomhassa. Az utolsónál még páran beszálltak akik valamennyire tudták. Aki itt említésre méltó volt, az a Dia (ez egy másik). A buli után Böbbénél aludtam. Egész este Nanát néztünk, de Böbbe bealudt valamelyik résznél. Én megnéztem az összeset ami fent volt. 47. rész. Nem tudom, hogy a 47. az tényleg az egésznek a vége, vagy csak nem jutottak tovább a fordításban, de nagyon úgy tűnt, hogy ott lesz vége a sorozatnak. Azon jó sokat bőgtem. Úgy lett vége, hogy Hachi gondolatban mondta, hogy: Nana, én várni fogok rád akár 10, 20, 50, 60 évet is. Utána kikapcsoltam a gépet és lefeküdtem alukálni. Borzalmas, mert: A buli utolsó negyedében Alexa és Zsolti megint összebalhéztak valamin, amihez Mollinak is köze volt. (tudni kell, hogy Alexa és Zsolti exek. Azóta hogy szakítottak, utálják egymást. Mollit pedig Alexa utálja, és Zsoltival jó barátok) Én amikor megláttam, hogy megint kezdik, leültem egy székre és magamba roskadtam. Aztán Bea és Dia (ez az a Dia, akit elősször is említettem, és mostmár csak róla lesz szó, nem a másikról) odajöttek elém álltak és néztek. Nem tudom mi folyt körülöttem mert nem figyeltem oda semmire se. Böbbe mellettem állt. Odajött Alexa Böbbe és közém és elkezdtek idegesen beszélni egymással valamit a Molliról. Akkor már tudtam hogy ennek nem lesz jó vége. Aztána Alexa elviharzott. Helyére jött Zsolti. Aztán az emberek cserélődtek körülöttem, már semmit sem fogtam fel ami történt. Lassan elkezdett nedvesedni a szemem és azon imádkoztam, hogy ne sírjam el magam. Bejjush és Dia végig ott voltak, az biztos. Őket néztem és próbáltam megnyugodni, de az ő szemükben is láttam, hogy feszültek és érzik a bajt. Aztán egyszer csak Böbbe eltűnt mellőlem odaállta a falhoz aztán leroskadt a padlóra. Akkor eltört a mécses és vadul megindultam a női mosdó felé. Ott szembe találkoztam egy ideges Alexával. Valamiről beszélgettünk, miközben bőgtem. Azt hiszem, éppen azt magyaráztam miért sírok. Ő azt vette le belőle, hogy féltem a Mollit -.- Aztán bejött Dórika, Marina, meg Nanii. Nanii a falhoz állt keresztbe font kézzel és megsem szólalt egész végig. A többiek vígasztaltak. Aztán Zsolti dugta be a fejét és elhívta Alexát beszélgetni. A hangja folytott volt. Még jobban sírtam, megvoltam rémülve mi lesz itt. Tudtam, hogy Zsoltiban nagy erő van, és nem mindig képes visszafogni magát. Aztán csak a harsogó zenét hallottam és a kintről jövő ordibálást. Mindenki a veszekedésükre fülelt. Én nem fogtam fel belőle semmit. Aztán kirohantam az udvarra, hátha ott van Zéé, de már nem volt ott, amitől még rosszabb kedvem lett. Hamarosan vége lett a bulinak. Annyit tudok, hogy Zsolt a falhoz baszta Alexát, Alexa elviharzott és Böbbe is sírt. Mikor bementem, sorban cserélődtek a vállak alatta, amiken sírt. Végül én is vígasztalgattam és elmentünk. Szóval voltak ott dolgok. Sziasztok, Puszi

2009. november 4., szerda

Napló4. Na ez fájt!

Egy tonnányi vaníliás/epres pudingot ide! Sokat gondolkodtam azon, hogy írjak-e ma, vagy sem, de végül arra jutottam, hogy értetek erőt veszek magamon. A ma is jól kezdődött. Majdnem elkéstem, mert reggel jobb oldalra fontam a hajam...^^" Szóval a mai nap is köbö ugyan olyan volt, mint a tegnapi. Zéét ma is imádtam. Olyan, mintha egy báty lenne, vagy nem is tudom. És tényleg, csak rágondolok, és elmosolyodom. Még most is! :D Pedig most nem vagyok mosolygós kedvemben. Órák után IDK (Inárcsi Diák Közösség) gyűlés volt, és Alexa helyett én mentem Böbbével. A Halloween-i buliról dumáltunk. Böbbe meg én kaptunk egy feladatot. Haza mentem, lustálkodtam, aztán 4 előtt jött a tanárnő. Nála rajzoltam egy ón vázát, amit én választottam:D, meg drapériát. Nagyon tetszett. És teljesen egyedül csináltam meg.^^ Házi feladatot is kaptam: egy üveg és egy porcelán csészét kell megrajzolnom. Hát majd meglátjuk, hogy hogyan sikerül. A visszaúton, mint mindig, beszélgettünk. Nálam ő az az ember, és nem tanárt mondok, aki szerintem igazán bölcs, és akire szívesen hallgatok. Nem írom le, hogy miről volt szó, mert az sok lenne, de annyit mondok, hogy olyan bókot kaptam tőle, amit szerintem számomra senki nem fog tudni felülmúlni. Azt mondta, hogy mikor az egyik tanár azt mondta, hogy tudjuk, hogy nem tudok számolni (megjegyezném ez nem igaz), akkor a tanárnőnek nagyon rosszul esett, mert mikor szaladtam le a lépcsőn, magát látta gyerekként bennem *.* Amikor ezt mondta azt hittem elbőgöm magam, de nem tudom miért esik ez ilyen jól. ^^ Mikor hazaértem, csak ledobtam a táskám és már mentem is Böbbéhez, megcsinálni a feladatunkat. Megcsináltuk, beszélgettünk, a kutyája halálra rémisztett, én meg elbőgtem magam. (egy fekete palota kutya, Sussie-nak hívják, én csak röfinek hívom, mert állandóan röfögő hangot ad ki) Aztán meg nagy sokk ért. Msnen írta Nanamii, hogy két emberrel érzi igazán jól magát: Böbbe, Balu (aki megjegyezném, átbaszta, megsértette, és Naniit hibáztatta mindenért, Nanii meg ahelyett, hogy hagyta volna a pi***ba, megalázkodott előtte és úgy csinál, mintha misem történt volna, pedig ilyen már többször is előfordult mással, és mindnek egy lett a vége...) Nah és mikor elolvastam, azt hittem leesek a székből, úgy fájt. Aztán meg mondott valamit, meg írt egy "Boccs"-ot, csak nem tudtam, kinek szánja. Aztán elfordultam, zokogni kezdtem, majd megint Böbbéhez fordultam és a vállán hisztérikus sírásba kezdtem. Aztán abbahagytam, rebegtem egy "Sajnálom"-ot és haza mentem. Érdekes, hogy mindig Böbbe vállán sírtam, amióta csak ismerem, és soha nem kell semmit mondanom neki, megért :) Nem tudom elégszer megköszönni! ♥♥ Szeretleeeek (LKLKLKL) Azt hiszem ennyi. Most lassan megyek fizikát tanulni, meg kötelezőt olvasni. Sziasztok, pusszi, jóét!

2009. november 3., kedd

Napló3. Újra a suliban

Hát sziasztok! Neem, ma nincsen csoki, mert az iskola rákényszerített, hogy mindet megegyem.:) Viccet félretéve, bocsánatot szeretnék kérni azért, mert tegnap nem írtam. Az okokat most ismertetem és talán megértetek. :) Tegnap: Hát reggel a felkeléssel voltak gondjaim, de végül is, korábban elkészültem, úgyhogy még arra is volt időm, hogy leüljek és írjak a Dórával közös levelezős füzetembe. Beértem, megírtam az ügyeletesek helyét (én vagyok az ügyeletvezető), aztán mentünk a dolgunkra. Tulajdonképpen semmi extra nem volt. Végül angolból és fizikából nem írtunk, de kémiából igen :S Az egész napból Zéé volt a legjobb. Jajj annyira hiányzott.^^ És mielőtt bárkiben felmerülne az a gondolat, hogy, khmm...lehet, hogy többet érzek iránta barátságnál, és mielőtt felszakadnának az ajkakról, azok a mindent tudó "óó"-k, elmondom, hogy akárhogy is van, nem vagyok kész egy újabb kapcsolatra. Még nem. Immár több mint 3 éve. =( Szóval, mindegy. A lényeg az, hogy imádom ezt a gyereket, olyan hülye, és mindig megtud nevettetni :D És éppen úgy hiányzott egész szünet alatt, mint ahogyan Zulu hiányzik nekem mindennap. Bár már vele sem beszélgetek annyit, de néha eszembe jut, és ilyenkor legszívesebben megölelném. De ő Pesten van, és hát, már nagggyon naggggyon régen találkoztunk. De ettől függetlenül, még mindig imádom. Ő is nagyon jó fej^^. Szóval utána hazamentem. Negyed négykor színjátszóm volt, de előtte (és egy kicsit közben is) Alexával voltam a Puncsban, mert lábszármelegítőt akart venni. Örültem, hogy rám gondolt :) Elkísértem, és beszélgettünk. Őszintén szólva, hiányzik. Tudjátok volt egy jó nagy veszekedés köztünk. Ő azt akarta, hogy mindig mellette, csak mellette legyek de én nem akartam, nem bírtam, ezért véget vetettem a legjobb barátságunknak. Hiába szerettem volna, hogy békességben ellegyünk egymás mellett, egy egész hónapon keresztül marakodtunk. De szépen lassan szerintem megint jóban leszünk. Azt hiszem... A másik rész meg az, hogy mondott valamit...valakiről, amit nem fogok itt mindenkivel megosztani, mert olyanok is olvassák ezt a blogot, akik engem is és azt a valakit is, és az esetet is ismeri. :S Tudom, sok értelme nincs, amit itt összehordtam. XD Na térjünk át a mára. Ma elkéstem! xD aztán ráadásul otthon hagytam a tesi nacim, ezért a tanárúr adott nekem egy jó nagy férfi melegítőt XD (imádom ezt a tanárt... bazi jófej :P) Az óra végén, kitudja miért Alexán nevettem folyton XD. :D Megírtuk a föci TZ-t, ami nemtom hogy sikerült. Egész nap Zéével és Bejjush-sal lófráltam (szemetesek voltunk ma T_T). Nem tudom elégszer elmondani, mennyire imádom Zéét *.* Aztán amikor vártunk a buszra, Böbbe megszexuált. XD(Őt is nagggggyon szeretem :D♥♥♥ Ma nem kellett sehova mennem, mert elmaradt a kézi edzés. Noh mi van még... nem nagyon van időm semmire sem. Pedig, már szeretném megírni és feltenni AFS-re Twilight ficcem kövi fejijét. És olvasni is szeretnék egy csomó ficit, de arra sincs időm. Ma neki kezdtem a kötelezőnek (Légy jó mindhalálig), tizenötödikére elkéne olvasnom. De sikerülni fog :D csak nagyon uncsi -.- Nya, megyek, sziasztok, jóét! :D Szeretlek titeket(L)

2009. november 1., vasárnap

Napló1. Vége a szünetnek :'O

Chocholate! :D Ma megint délben keltem. Nem tudom hogyan fogok holnap felkelni háromnegyed hétkor Oo Ráadásul mi vagyunk az ügyeletesek ezen a héten -.-" Dejó! Hmm...hát amint látjátok, indítottam egy szavazást, arról, hogy kirakjam-e a ficcem. 6nap múlva eldől, hogy hogyan döntötök. Én szeretném kirakni, ha ti is akarjátok. :D Remélem igen lesz a választásotok^^ Amúgy kiraktam a blogba egy etethető pandát, akit Emmetnek neveztem xD. De aztán úgy gondoltam, hogy talán béna, úgyhogy leszedtem. Na mindegy. Mi volt még...háát ma tanultam^^". Kigondolta volna, hogy 3 óra alatt sikerül? :D de sikerült :D =/eléggé elhagyatott a blogom =( ez kicsit lelomboz. Na mind1, hátha majd változik. Azt hiszem mára ennyi, holnap iskola, valószínűleg többet fogok tudni írni majd. Ja, amgy majd szeretném kirakni azoknak a képét, akik számomra fontosak, szóval majd várható, ha mindenkitől begyűjtöttem a képeket :) És Dórának üzenem: Fel a fejjel drága :) Minden rendbe jön. És én itt vagyok neked! :D:D Szeretlek!^^ Na sziasztok, jóéjt! Cupp!