Napló16. Öööönemtom

Tejszínhabot mindenkinek! :D Akkor mesélek a tegnapról és a máról, egy bögre finom forrókakaó mellett, habbal a tetején. Szóóval vasárnap: Felkelés délben, anyu ordítozik, visszaalvás. :D Azért az megjegyezném, hogy hajnali kettőig ültem az msn mellett, és Zéével beszélgettem. Nah, szval valamikor felkeltem, aztán lementem úgy, hogy nem találkoztam senkivel, megebédeltem nyugiban, aztán ittam egy bögre kakaót habbal^^ és mivel jó hányingerem lett, megint bedőltem az ágyba. Persze anyu jött engem basztatni, hogy nem csináltam szombaton semmit, a szobám rendetlen, és hogy takarítsak ki! Na akkor nekiálltam sírni, mert mama megint mindenfélét kitalált, hogy anyu velem veszekedjen, és ráadásul állandóan az járt a fejemben, hogy Zéé biztos utál, mert szombaton annyi marhaságot összehordtam, meg depi is voltam. Valahogy eljutottam odáig, hogy elkezdjek pakolni. De elég szar volt, mer csönd volt meg minden, úgyhogy betettem a Foo fighter CD-t a magnóba (amit még soha nem hallgattam végig),de most igen, mert Zéé múltkor mutatott egy számot tőlük, ami nagyon tetszett. Egyszer végig hallgattam, és ahw *.* geci jóóók! Aztán megtaláltam a füstölőt, amit szintén Zéé adott. Meggyújtottam egy pálcát, leültem a fotelembe, és elnézegettem, ahogy a füst gyönyörű mintákba rajzolódik. Vagy egy óráig nézegettem, és eszembe jutott egy emlékfoszlány. A volt sulim hittanos volt, és minden újévben jött hozzánk a pap megszentelni az osztálytermeket. Nah és mikor nálunk volt, valami füstölős szarsággal járkált körbe, és a füst a fejem felett egy szabályos glóriába gyűlt össze. A pap azt mondta véletlen, de én különleges jelnek vettem. Mindenesetre, aznap igazán boldog voltam ^^ Nah aztán kezdtem nem érezni a füstölő illatát, ezért egészen odahajoltam hozzá, és véletlenül beszívtam a füstöt a számba. Hát valami borzalmas volt :S Kinyitottam az ablakomat, és ahogy bejött az őszi szél, felkavartam a szobám levegőjét, és akkor istenigazából érezni kezdtem a füstölőt. Mennyei illata volt. Valami fantasztikus. Egyszeriben tök jó kedvem lett. Kiültem az ablakba és elnézelődtem. Akkor mindent máshogy láttam, azt gondoltam talán Zéé mégsem haragszik, de majd azért hétfőn odamegyek hozzá és bocsánatot kérek tőle, és majd megmondom, hogy megértem, ha most utál. És azzal letudtam a problémát. Mikor bezártam az ablakot, beleugrottam az ágyba, beszívtam a pulcsi finom illatát, és elbóbiskoltam. Aztán anyu felkiabált, hogy menjek gereblyézni. Lementem, jó sokáig gereblyéztem, az ujjaim is lefagyta, de tök jó hangulatom, volt. Egyedül voltam és elmerültem a gondolataimba. Mostanában egyre többet gondolkodok, és ez elég idegesítő tud lenni! >.< Na mind1!És akkor kijött a mama. Ott dumált nekem, meg utasítgatott, és ideges lettem, már attól féltem, elvesztem ezt a hangulatomat. De szerencsére mikor megint a szobámba kerültem, a finom füstölő illata körül lengte a szobámat, és sokkal jobban éreztem magam. Ezen kívül asszem semmi nem volt. Este picikét odaülhettem a géphez, felmentem msnre, néztem a gorillabácsit, aztán lefürödtem. Felmentem a szobámba, és egy ilyen gőzfelhő követett =D Áradt belőlem a meleg pára^^ Aznap elfogyott a testápolóm, úgyhogy majd kéne venni. Nincs valakinek véletlenül valami jó testápolója? Megdobhatnátok vele :D köszii^^ Olvastam egy fejezetet a kötelezőből, és elmentem csucsizni. :D Ma: Késtem... Első óra alatt Bea megüzente, hogy Zéé nem jött suliba. Én meg: O_O Hol van Zéé? Bea meg: Nemtom! Én meg kicsit megnyugodtam:talán csak késik! Erre Bea: Gabi, ő nem te! Mosolygott. Hát, nemtudom, de nagyon erősen reménykedtem, hogy jön. Aztán mentünk ki szünetre. Viszem magammal Zéé pulcsiját, hát na ki állt ott az ajtóban? Hát Zéé! Csak elkésett! :D xP nekem volt igazam! Egyik szünetben leültem a padra, és Zéé odatelepedett a betonra, és ott beszélgettünk. Kicsit sem nézték hülyének...ááá :) Odaadtam a pulcsit, de vissza is kaptam tőle, úgyhogy egész nap abban járkáltam. ^^ Nem tudtam semmire odafigyelni. Olyan voltam, mint aki óra előtt bedrogozott. Bohóckodtam, nyüszítettem, sóhajtoztam, meg röhögcséltem. A nap csúcspontja az irodalom óra volt. Álltalában én nem vagyok valami rossz kölyök, de maa, és főleg irodalmon...Böbbe ült mellettem, és egyfolytában nevettünk xD Már úgy kezdtem az órát, hogy véletlenül megszorongattam azt a kezét Böbbémnek, ami fájt neki, és mikor rájöttem, megpuszilgattam, meg megsimogattam, mire ő: Hát ezzel most nem segítettél rajtam. Erre én a kezembe veszem a kezét, a szemébe nézek és mondom: Már vénülő szememmel őrizem a szemedet...(utalás egy Ady versre, amit Csinszkának írt) mondanom sem kell, jó nagy nevetés lett belőle. Olyan hülyeségeken pl, hogy tanárnő idézett egy versből és ki kellett találni, hogy melyikből. Én felteszem a kezem és mondom: Adytól a Jambusok éneke, nem? De nem az volt a válasz, hanem a Magyar jakobinusok dala. Meg olyanok voltak pl, hogy Csinszka (Ady felesége) helyett Csincskát mondtam, azon is nevettünk egy jót, meg azon, hogy a tanárnő felteszi a kérdést: Ki az aki szembeszáll, és ellenáll, és bátor? (Ady verset elemeztünk) Erre én: Rendőőőőr :D Közben Zsoltinak le kellett másolni a dolgozatát egy másik lapra, mert a tanárnő nem bírta elolvasni az írását. Állandóan hátrafordultunk, meg viháncoltunk, szegény Zsolti meg tiszta ideg volt, mert nem tudta leírni, és belekötöttünk, hogy ne úgy írd meg én mondtam hogy: tiszta karakteres írása van, nem? Böbbinkém, köszönöm neked ezt a csodálatos napot is! (L)(L)(L)(L)(L)(L)(L)(L) :D Egy szó, mint száz, jól elvoltunk! =D xD Aztán találkoztunk Zéével, akinek egy nagy piros folt volt a fején, mert a matekon elaludt xD Tiszta fáradt volt. Bement a könyvtárba aludni. :) Én meg utána mentem. Olyan kómás feje volt, jót mosolyogtam rajta xD :) Aztán előkészítő: háát, az gáz volt. Alig tudtam válaszolgatni a kérdésekre, pedig általában jól megy. Vége lett kimentünk, és lám, Zéé megvárt. Először örültem neki, aztán már kevésbé, mikor bedugta a jéghideg kezét a pólóm alá, és jól végigtapogatta a hasam, én meg sikongattam. Aztán meg szét csikizett, akkor nyögtem, meg rúgkapáltam, lefejeltem az állát, jól megharapta a nyelvét, én meg: úgy kell neked! :) De nem fejezte be. Végül mikor jött a busz, megöllelt, és én már reménykedtem benne, hogy nem fog többet bántani, de csak folytatta a csiklandozást. De nem baj. Legalább tudom, hogy nem utál ^^ Utána hazajöttem és hát ennyi. Mondjuk még annyit hozzáfűznék, hogy át kell értékelnem azt a "Tisztázzunk valamit" bejegyzést. Úgy tűnik mégsem minden úgy van ahogy írtam. És szerintem nem olyan nekem mint Bellának Jakob. Nem. Én nem kihasználom, és nincs annyira nagyon szükségem rá (najó azért van rá szükségem), inkább nagyon szeretek mellette lenni! :D De többet már nem akarok erről írni, mert, minek írjak butaságokat, ha én magam sem tudom, hogy mivan, hogyvanez? Most megyek színjátszóra, mára ennyi, Sziasztok! :D